Ezen Nietzsche-i mű elsősorban a megbocsájtásról szól. Másodsorban
a szenvedőkön való segítésről. A szöveg szerint nem szabad megbocsájtani, mert
aki maga ellen elkövette csak az tud magának. Mi helyette nem. Másik hasonló
véleménye, hasonló okok miatt, a szenvedőknek sem kéne segíteni. Álláspontja
szerint az illető becsületébe gázolunk.
Ezeket hozza fel példának, amiért az ember nem tud örülni vagy csak keveset és
ezt tartja az emberiség legnagyobb hibájának is. Nietzsche szerint a másik
személy bántása, bármilyen formában is megérthető. Szerinte ez által vezet az
út az igazi nagyság eléréséhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése