Felfogható-e emberi ésszel a világ működése?
Nos, először is tisztázzuk a „világ”
szó jelentését. Az első általam vett
értelmezi forma erre a szóra az univerzum, a második, pedig a bolygónk a Föld.
Kezdeném az otthonunkkal a Föld
bolygóval. Anyabolygónk működését, csak az I. – II. világháború után kezdtük el
csak igazán megérteni. Ekkora vált elérhetővé sok technológiai a tudósok
számára. Műholdakat lőttünk fel, embert küldtünk az éjszakákat végigkísérő
holdra, az atomenergia felfedezése, meglévő technológiák fejlesztése, például a
villamos energia korszerűsítése, az állat és növényvilág feltérképezése stb. Ez
mind-mind az elmúlt 100 év felfedezéseinek eredménye.
Ez egy sokkal kisebb és átláthatóbb dolog, mint maga az Univerzum, de erről majd később. A mai világ embere a föld bolygóval kapcsolatban sok mindenre választ tud adni, de nem mindenre. De ha egy tudós embert kérdezünk a maga szakterületéről, akkor szinte 100%-os, hogy nem tudunk olyan kérdést feltenni, amire ne tudná a választ (persze vannak még a mai napig tisztázatlan elméletek, fikciók, amiről folynak viták, de ettől eltekintenék).
A technológia fejlődésének ütemét tekintve szerintem újabb 100 év múlva, amit ma tudnak a tudósok az akkora a hétköznapi ember számára is hétköznapi lesz, de jelenleg egyetlen ember nem képes az egész bolygónk minden kérdésre választ adni.
Ez egy sokkal kisebb és átláthatóbb dolog, mint maga az Univerzum, de erről majd később. A mai világ embere a föld bolygóval kapcsolatban sok mindenre választ tud adni, de nem mindenre. De ha egy tudós embert kérdezünk a maga szakterületéről, akkor szinte 100%-os, hogy nem tudunk olyan kérdést feltenni, amire ne tudná a választ (persze vannak még a mai napig tisztázatlan elméletek, fikciók, amiről folynak viták, de ettől eltekintenék).
A technológia fejlődésének ütemét tekintve szerintem újabb 100 év múlva, amit ma tudnak a tudósok az akkora a hétköznapi ember számára is hétköznapi lesz, de jelenleg egyetlen ember nem képes az egész bolygónk minden kérdésre választ adni.
Most pedig pár szót az Univerzumról.
A tudomány mai álláspontja szerint az Univerzumunk
egyre csak tágul és tágul a „Nagy BUMM” után, az-az ősrobbanás óta. Szerintem
erről az eseményről nem kell különösebb kép sokat beszélnem, hisz’ mindenki
hallott már erről, és valószínűleg tudja is.
Ha egy hétköznapi embert megkérdeznénk ebben a témában, sokkal több kérdést passzolna, mint amennyit megválaszolna. Ez szerintem azért van, mert még maguk a csillagászok, tudósok sem biztosak teljesen pl. egy csillag felépítésében, működésében. Ezt betudhatjuk annak, hogy nincs meg a kellő technika ahhoz, hogy komolyabban, áthatóbban tanulmányozzuk az égitesteket. Egyelőre, még a saját naprendszerünkben való közlekedés is nagy kihívás és dollár milliókba kerül. Most még csak innen a Földről tudjuk tanulmányozni különböző távcsövekkel, kutatóállomásokkal, kísérletekkel az oda kint zajló eseményeket.
Az Univerzum megértésére, szerintem soha nem fog, sor kerülni. Mégpedig a gigászi méretek miatt. A naprendszerünkön belül, hétköznapi közlekedésre is csak évtizedekkel később lehet majd számítani. És még nem beszéltünk a galaxisunkról, a Tejútról. Sőt nem is csak egy galaxis van, hanem több száz, ha nem több ezer...
Ha egy hétköznapi embert megkérdeznénk ebben a témában, sokkal több kérdést passzolna, mint amennyit megválaszolna. Ez szerintem azért van, mert még maguk a csillagászok, tudósok sem biztosak teljesen pl. egy csillag felépítésében, működésében. Ezt betudhatjuk annak, hogy nincs meg a kellő technika ahhoz, hogy komolyabban, áthatóbban tanulmányozzuk az égitesteket. Egyelőre, még a saját naprendszerünkben való közlekedés is nagy kihívás és dollár milliókba kerül. Most még csak innen a Földről tudjuk tanulmányozni különböző távcsövekkel, kutatóállomásokkal, kísérletekkel az oda kint zajló eseményeket.
Az Univerzum megértésére, szerintem soha nem fog, sor kerülni. Mégpedig a gigászi méretek miatt. A naprendszerünkön belül, hétköznapi közlekedésre is csak évtizedekkel később lehet majd számítani. És még nem beszéltünk a galaxisunkról, a Tejútról. Sőt nem is csak egy galaxis van, hanem több száz, ha nem több ezer...
Először a saját bolygónkat,
otthonunkat kell megismerünk ahhoz, hogy a nagyobb naprendszerünk és galaxisunk
felé fordulhassunk. Amíg nem ismerjük, hogy honnan jöttünk, nem is ismerjük
meg, hogy hová tartunk.
Az ember mindig is törekedett a világ megismerésére. Izgatta az ismeretlen, de érdeke is fűződött a csillagászati, fizikai, földrajzi stb. jelenségek megismeréséhez.
VálaszTörlésEgyre tökéletesebb mérőműszerek, gépek állnak ma már rendelkezésre a kutatásokhoz. A kutatók szellemi képességein túl, sajnos a pénz veszi át a hatalmat már az ismeretszerzés területén is. Aki pedig az anyagi hátteret biztosítja, bele is szól a kutatások irányába, a megszerzett információk felhasználásába. Addig ez rendben is van, amíg békés célokat tűznek ki. Volt idő, amikor tudósok csillagháborús terveket dolgoztak ki és az űrkutatást is ennek szolgálatába állították. Eljutottunk oda, hogy többszörösen is el lehetne ma már pusztítani a Földet. Remélem, az emberi józanság ezt mindig meg fogja akadályozni és a kék bolygónk nem kerül veszélybe.
Az univerzum nagyon összetett jelenség, szerintem mindig lesznek területei, amelyeknek a működését nem tudjuk felfogni. Örök témát szolgáltatnak a kutatóknak és örök kíváncsiságot hagynak bennünk, egyszerű emberekben is.