A havi dilemma, avagy a témaválasztás folyamata

Ez kéthavonta felmerülő számomra mindig egy kis fejtöréssel járó probléma. Erre a hónapra nem jutott semmi érdekes, vagy számottevő dolog, amiről írhatnék egy postot így a témám maga a témaválasztásra esett.
                Ez egy nagyon fontos lépés a bloggolás folyamatában, hiszen ha egy olyan témát választunk, amiről szeretünk beszélni és tudunk akkor még élvezetét is lelheti az ember a feladatában. Ám ha egy olyan témát választ, amiről rosszabb esetben nem tud mindent, vagy nem érdekelt a témában akkor nagyon bosszantó is lehet a munka.
                Elsőnek az ember leül, a számítógépe elé megnyitja a Bloggert rákattint az új bejegyzés gombra és elkezd merengeni azon, hogy mi is legyen a téma. Végig fut az illető agyán az elmúlt napok eseménye, hogy mi történt, csinált-e bármi olyat, amit kimerne önteni az internetre és bemerne adni házi feladatnak. Ha ez nem sikerül, akkor körbenéz a hobbijai táján, hogy mi olyan van, ami másokat is érdekelhetne. Ha még mindig nem lenne eredmény, akkor körbenézek mások háza táján, hogy ők miről írták meg blogjukat. Én ezután rá szoktam kérdezni szülőknél, barátoknál, hogy mégis miről írjak. Ez általában már a végső elkeseredés nálam.
                A fenti pontok után megnéztem újra a tanári postokat és most nem igazán találtam két olyan témát, amiről igazán bőven, illetve átéléssel tudnék írni, így a legnagyobb problémámból csináltam az e-havi blogom saját témáját.
                Én ez esetben a témaválasztással nem igazán jártam sikerrel remélem, másoknál kicsit érdekesebb témák lesznek boncolgatva.

Szabadság és életmód

3.
Szerintem létezik a szabadság, a szabad akarat is, de a sors és a végzet is. Tudjátok például, hogyan játsszák a bridzset? Kiosztják a kártyákat - szerintem így születtünk. Hogy milyen lapja van az embernek, azt befolyásolja a genetika, a környezet, az idő. Ebben nincs szabadság, nincs választás...
De mint a bridzsben is, az nyer, aki a legtöbbet ki tudja hozni azokból a lapokból, amilyenjei éppen vannak. Ez a szabadság, a szabad akarat, hogy mit kezdünk azzal, amink van.
(Feldmár András)

 

Ebben az irányban szerintem több fajta életmód illetve szemlélet létezik napjainkban. Nagy vonalakban: akik hisznek a szerencsében, akik abban hisznek, hogy Isten életünk és szerencsék irányítója, akik úgy gondolják, hogy mindenki a saját szerencséje kovácsa, és akik azt hiszik, hogy mindenkinek a szerepe és a tettei előre el vannak döntve.
                Ezt mindenkinek saját dolga, illetve felelőssége eldönteni, hogy melyik úton halad, milyen irányba szeretné élni az életet, és hogy miket akar elérni az életében. Ez egy bizonyos mértékű szabadság, de szerintem van egy hatalmas és nem elhanyagolható tényező, ami felett nem szabad elsuhannunk, amire később térnék ki. Bárkiből lehet ügyvéd, kukás, informatikus, ács, földműves, közgazdász, stb. ha eléggé szorgalmas és kitartó. Ám ez a két tulajdonság egyén függő, ami erősen egybefügg azzal a bizonyos tényezővel.
                Ez a bizonyos tényező szerintem a család és a felmenők. És, hogy mi köze van a családnak az egyén fejlődéséhez, jövőjéhez? Ha kicsit belegondolunk pofon egyszerű a válasz. Vegyünk egy egyszerű példát: Van egy tehetős család stabil anyagi háttérrel. Ha születik ebbe a családba egy gyerek, akkor az a gyerek nem feltétlen fog kukásnak menni, mivel a szülőktől látott példa és a nevelés nem ezt mutatja. Ezektől függetlenül mehet kukásnak, ha ő úgy gondolja, bár ezt kétlem.  Mint ahogy egy szegényebb paraszti családból sem lesz mindenféleképp ügyvéd, vagy jogász. Bár mint minden alól az életben ez alól is vannak kivételek, még az én ismeretségi körömből is nem egy példát tudnék felhozni, aki nem épp előnyös helyzetből került fel mára egy tehetős család élére, mind össze azzal, hogy elszántság és vágy volt benne, hogy ő belőle egy nap legyen valaki.
                Ezek természetesen az én gondolataim, amik nem feltétlen egyeznek mások gondolatatival. Összegségében: bárkiből lehet bárki akárki, minden elszántság és akarat kérdése. A lényeg az, hogy kövessük az álmainkat és sose hódoljunk be mások akaratának.