2013. január 31., csütörtök

A Carpe Diem gondolata az irodalomban


Mit jelent igazából a Carpe Diem? Kinek ez, kinek az. Néhány ember számára ez egy badarság, mások számára pedig egy életcél. Dolgozatomban a Carpe Diem-et fogom bemutatni több ember szemszögéből is. De mi is igazából a Carpe diem? Milyen formában is van jelen az irodalomban?

            A carpe diem latin eredetű szó, szó szerinti fordítása: Ragadd meg a napot. Mai nyelven inkább „Élj a mának” fordítjuk. Két főbb irányzata van. Az egyik szemszög, hogy építő jelleggel valósítsuk meg céljainkat.  A másik az, hogy ne tervezzünk előre, és ne a múltat bogarásszuk. Persze, mint mindennek ennek is vannak következményei pl.: Akik ezt a nézetet vallják azok közül sokan nem vetik meg a szerhasználatot, az ön pusztítás, minek a végeredménye akár halál is lehet.

            Dolgozatomban 2 írót és egy zeneszerzőről szeretnék beszélni. Elsőként Quintus Horatius Flaccus-t szeretném bemutatni ismertebb nevén Horatius-t. Kr. e. 65-ben született Itália déli részén. Munkásságában gyakran felbukkan a a Carpe diem hangulata, érzete. Thaliarchushoz című versében ezt az irányzatot szerintem ez a mondata fejezi ki a legjobban: „Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak”. Horatiusnak a Carpe Diem a borról a tűz melegéről szólt. Viszont ugyanezen vers utolsó 2 versszaka az elmúlást és a fiatalkorba való visszatekintést is magában hordozza. Hisz Horatius ezt a verset idős korában írta, mikor is minden ember elkezd gondolkozni, visszaemlékezni fiatal korár. Ennek a ténynek az alátámasztására egy idézet: „…s a táncot és édes szerelmet meg ne tagadd fiatal-magadtól. míg friss erdőtől távol a zsémbelő népség…”. 

              Következő emberünk Várady Szabolcs. Budapesten született  1943. január 27-én. Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő.  Fontos jellemzője még, hogy magyar. Horác című műve nagyon hasonlít Horatius versére.  Holnap aztán majd!”ez a mondat mind a kettejük versében megtalálható. Ebből következtetnék én arra ,hogy Várady is a Carpe Diem nézetét vallotta. Erre még érv, hogy Horatius-ról is említést tesz (akiről már kiderítettük, hogy a Carpe Diem erősen jellemző) Flaccus néve, mivel ez Horatius neve. Ám mégis más érzéseket is felfedezhetünk Várady versében. E-képp kezdi a verset: „Jó bizony, jó az, ha meleg szobád van, most, hogy az idő ilyen őszbe fordult…”. Ebből arra merek következtetni, hogy neki nincs meleg szobája. De viszont vodka is jelen van, mint egy önpusztító szer, és ráadásnak a vodka nem éppen a szerény alkohol tartalmáról híres. A lazaság is jelen van a versben, ami ismét a Carpe Diem oldalára dönti a mérleget. Pl.: „… De ki nem szarik rá?...”. Figyelemre méltó még a vers terjedelme is. 2 versszak… 2 rövid versszak… mindössze ennyiből kitudta fejezni mind azt amit Horatius 6 versszakban tudott csak megtenni. 


Soron következő személyünk teljesen más műfajban tevékenykedik, mint előző 2 emberünk. Ez a műfaj nem más, mint a zene. Alanyunk pedig Punnany Massif és az Élvezd című dala. Pontosan nehéz meghatározni zenén belüli hovatartozását. Érzek benne egy kis rap-et, de igazán nem tudom megállapítani zenei identitását. Térjünk rá a lényegre: A dal szövegét olvasva a feltűnt valami. Utalásokat tesz szerhasználatokra és nem vagyok biztos benne, hogy kis mértékben. Példa erre „… szemhéj csukódik, pupilla tág…”. Bizonyos drogok, szerek a pupilla tágulását idézik/idézhetik elő. További példák: „… senki nem bánt, ha járod utad öröm-ittasul…”,”… ha beborul az ég, és jön a jégeső, Mosolyogva dobjál be te is velünk egy jäger-sört…”.  A dal túlnyomó részében ott van az a bizonyos egészségtelen lazaság .  A boldogságot a gondtalanságot ecseteli végig.  De boldogságra vezet-e, hogy minden zavaró tényezőt kiiktatunk az életünkből?Ez a boldogság vajon meddig tart?  Ez a boldogság nem feltétlenül tarthat örökké. Ha gondtalanul megyünk ez életben lehet, hogy egy csövesként végezzük majd egy aluljáróban és éhen halunk.

Véleményem szerint meg kell találni azt a bizonyos arany középutat, amely boldogságra vezet, de nem kell érte komoly árat fizetni. Mindenkinek a saját felellősége hogyan intézi dolgait mit csinál, mit tesz, mit akar elérni az életben. Egy a lényeg, amit csinálunk abban leljük örömünket és legyenek céljaink, de ne nagyon előre tervezzük a dolgainkat max. pár évvel. Ha valaki azt tervezi tegyük fel, hogy ő X éves korában 6 gyerekkel egy boldog családban fog élni Abu Dhabi-ban és nem jön össze akkor lehet, hogy depresszió, vagy más betegsége lesz az illetőnek.  Álmodozni persze szabad, de sose vegyük azt 100%-ig komolyan.
Semmi értelme ha azon gondolkozunk, hogy mit tehettünk volna ebben és abban a szituációban és miért nem ezt és azt tettük.  Kit érdekel? Elmúlt? Elmúlt. Akkor meg?  Ezzel kell tovább élnünk és nem szabad a múlt árnyékában élni.  Hisz mint már említettem betegségek léphetnek fel.

Összegzés:  Találd meg ami boldoggá tesz és csináld, amíg nem teszel kárt mások/saját életed menetében.

2013. január 7., hétfő

Meddig menne el elvei védelmében?



Meddig menne el elvei védelmében? Van-e olyan meggyőződése, amiért akár a halált is vállalná?
Mi a véleménye azokról, akik egy eszméért feláldozzák életüket?


Az elv az én értelmezésem szerint a gondolkozásomban alapul szolgáló fontos tétel, vagyis meggyőződés.
Amíg az elv, meggyőződés egy vita kapcsán kerül megbeszélésre, addig gondolatok csatája zajlik.
Amikor az elvek, meggyőződések társulnak cselekedetekkel is, onnantól elfajulhatnak a dolgok.

Gróf Teleki Pál elvei öngyilkossághoz vezettek, elveivel nem volt összeegyeztethető, hogy Magyarország belépett a II. világháborúba.
1956-ban mikor Magyarország a szovjet csapatok által megszállt terület volt, és a diktatúra hazugságai már elviselhetetlenné váltak,
sokan adták életüket hazájukért.
Családjukért sokan adták életüket a történelem folyamán.

Megítélésem szerint az emberek a szabadságért, a békéért, hazájukért, a családjukért adják életüket, mikor elvükkel, meggyőződésükkel,
eszméjükkel szemben olyan akadály áll fent, ami már életterüket negatívan befolyásolja.